Harmadikra, Jenci Bácsi! - 2012.jun.24

Hely: Tordai hasadék
Résztvevők: Alpár és én

Jenci Bácsinak hivják a leghosszab mászóutat a tordai hasadékban. Harmadik próbálkozásra sikerült is megmászni ezt az igen szép és komplex utat. Első alkalommal, bizakodva vágtunk neki, de az eredmény nagyon gyatra volt. Fél csapatunk (Alpár) feljutott az első standba...a kilencből. Iszonyúan hullottak a kövek, perceként egy-egy sorozat jött fentről. Leeresztettem Alpárt és átmentünk megmászni az Élelttornyot. A második alkalommal mindketten elértük az első standot és reméltük, hogy ezúttal nem lesz részünk kőzáporban. A második kötélhossz elején újra elindúltak a kövek és annak ellenére, hogy áthajlásban voltunk és igy nem ért minket a kőzápor, úgy éreztük, hogy nincsen elég ambiciónk a továbbhaladáshoz. Hazamentünk...Az elmúlt hétvégén ismét odamentünk, de ezúttal 9 óra körül értünk a beszálláshoz. Hát látjuk, hogy éppen ereszkedik le Gîgă (Nicolae Budeancă), aki egy új mászóút szegzésén dolgozott. Szóba elegyedünk vele és kiderül, hogy a múlt alkalmakkor ő volt a kőhullások forrása, akkor is fent volt és "takaritott". Mondja ártatlanúl, hogy ő szándékosan reggel négykor felmegy dolgozni, mert akkor még nem járnak a mászók. Nem gondolta, hogy mi fél hatkor már mászni akartunk. Mi a meleget szerettük volna elkerülni, érveltünk,  azért mentünk ki olyan korán. Hát igy jártunk... :) Ez alkalommal sikerült megmászni az utat. Hosszú, kitartást igénylő, helyenként poros és bozótos, de szép mászás volt. Ajánlom!

forrás: http://www.silvique.ro

Az első próbálkozás

egészséges standok vannak végig, a szegzés is kiváló

Nekünk az első és a második kötélhosszak tüntek a legnehezebbeknek(7-, 6+), de végig mászós(5+, 6+).

Ballra fent a sima tábla, a Csipkés fala

A "Pasul" a negyedik kötélhosszban van és kb. 7-  ra saccoltuk.

Mindenik standban lógni kell, ami néhány óra után már igen fárasztó

Séta a Gyalui havasok lábánál - 2012.júl.16

Résztvevők:
Ramona, Karolina, Tás és én

Vasárnap délután, amikor a nagy meleg lankadt egy kicsit, autóba ültünk és kimentünk Kisfenesre. A falu végéről indúl egy szép gyalogösvény, ezen indúltunk mi is délutáni sétánkra.

"Mekkora vagy apa!"

Előre!

A lányok

Ott megy a repülő

"Ne lustálkodj apa!"

Uzsonna

A Tordai hasadékban - 2012.jun.3

Résztvevők:
Alpár és én

Vasárnap korán reggel kimentünk Alpárral a Tordai hasadékba és megmásztunk két régi klasszikust: a Suspendat-ot (4B, 4 kötélhossz, mi háromból másztuk) és a Csipkés falat (5A, 5 hossz, de 4-ből is lehet mászni). Ezt a két utat együtt mászni érdemes, mert a Suspendat-ból kiszállva közel a Csipkés fal alja.

A Suspendat első satandjában

Az Élelt torony és a Hili odú. A nemrég létrjött via ferratán, ami a Hili odún át vezet, sok embert láttunk. Lehet, hogy egy ilyen szép eldugott helyet nem kellett volna sétálóházzá tenni. 

Néhány fontos infó a Csipkés falról

Már az elején kisimúl a fal

Nagyon sima, itt mi már létrákat használunk.

Vadpetrezselyem. Az utolsó fogás kijött...szerencsére közel volt az ösvény, ahol Alpár karjaiban landoltam. Szép túra volt, kár, hogy sok a bozót és nagyon nagy a meleg ilyenkor a hasadékban. A mászas vége fele egyre gyakrabban jutott eszembe a tarnicai vizgyüjtő.

Kodiákok Sonkolyoson - 2012.05.19

Ott voltak: Lóri, Bori, Péter, Zsuzsa, Piró, Erika, Örs, Hunor, Ervin, Lonci, Karolina, Ramona, Tás és én.

Nagyon boldog voltam szombaton, amikor Sonkolyoson összegyűltünk néhányan jóbarátok. Sonkolyoson tartottuk az első sziklamászó tanfolyam gyakorlati kiruccanásainak nagyrészét és itt kezdett gyarapodni a Kodiak törzs új tagokkal. Sankóval és Alpárral itt másztunk "nagyokat" a Sárga Kötéllel teniszcipőben. Szivemből remélem, hogy a szombati kiruccanás kezdete egy újabb virágzó törzsi életnek.

Ervin

Hunor

A lányok és a mászók

Tanulunk1

Tanulunk 2

Együtt

Torockón 2012.05.05

Résztvevők: szüleim, Karolina, Ramona, Tás és én

Szombat reggel elhatároztuk Ramonával, hogy a Jókai teljesitménytúra tiszteletére mi is gyalogolunk egyet. Várfalváról átsétáltunk Torockóra. Szépen, nyugodtan sétáltunk, élveztük az együttlétet, a csendet és a záporesőt. Torockó felett, az Ordaskő alatt, vártak ránk a szüleim és Karolina. Finom csirkecombot sütöttek rácson és egy-egy sör is kerűlt mellé.

Retyezát 2012 - Stanisoara pillér, Bucura II (Október 25)

Periódus: 2012. április. 28-30

Résztvevők: Alpár, Cristi és én

Megjegyzés: a fotók mind ezen a túrán készültek annak ellenére, hogy a gép néha megtréfált bennünket és a képek aljára rossz dátumot nyomtatott. 

Egész télen azt terveztük, hogy kimegyünk a Fogarasba és szép hókuloárokat mászunk. Füstbement terv...

Hol a rossz idő, hol pedig az időhiány miatt halasztottuk el az indulást. A tél eltelt és nem másztunk. A tavasz viszont sokkal jobban indúlt. Fogaras helyett a Retyezátba mentünk és még mindig reménykedtünk abban, hogy kuloárokat mászhatunk. A jeges tervekből persze nem lett semmi, mert túl meleg volt már. A túra viszont jól sikerült, két szép sziklautat másztunk minimális téli körülményekkel megspékelve.

Pakolás

  

Odafent olvadnak a havak

Útvonalunk a Stanisoara pilléren (piros fel, zöld le)

Alpár az első kötélhosszban, ez az út legnehezebb szakasza. Erőss 6-os részek vannak benne.

"Tánc a táblán"

Magasan

Kilátás az út tetejéről

Eredetileg a hókuloárt szerettük volna mászni (kék utvonal), de a hó nagyon lágy volt és ráadásul valamivel a beszállás után szembe folyt velünk a "patak". úgy döntöttünk, hogy másnap visszamegyünk és megmásszuk a bal oldali gerincet, az "Október 25-öt}

A Retyezátban is tavaszodik

Útban a Bucura II fele

A beszállást nem találtuk első próbálkozásra, igy elindultam bizva abban , hogy majd előbb-utóbb előkerülnek a sziklaszegek is. Bisztositoeszközök (ékek, friend, kötélgyürük) voltak nálam bőven. Rövidesen       megtaláltam a kiszegzett utat.

A zerge figyelmesen követi mászásunkat

Viszontfotózás

Csúcsfotó helyett