Sitalpakkal a Bocsaszan - 2012.jan.28-29

A tura resztvevoi: Leszai Pista, Kassay Sanko, Manea Cristi, Tas es en

Sanko baratomnak nagyon regi vagya volt, hogy telen elmenjunk sitalpakon a Bocsaszara. Nyaron es osszel mar jartunk ott, de telen meg nem sikerult annak ellenere, hogy mar ketszer probalkoztunk. Iden is a terveink kozott volt ez a tura es hogy sikerrel jarjunk ezuttal kivartuk a tokeletes idojaraselorejelzest, sot eldontottuk, hogy harom napra megyunk, hogy boven legyen idonk a hosszu utat megtenni. A Bocsasza csucsa legiranyban nincsen messze a Vlegyaszatol, de a ket csucsot mely, erdos volgyek valasztjak el egymastol. Igy egy szinte 300 fokos kerulot kell tenni a Nemahavason, a Mikohavason es a Tolvajkovon keresztul. Nagyon biztosak akartunk lenni sikerunkben, ezert a terkepen kiszemeltunk egy roviditest es eldontottuk, hogy Pista terepjarojaval fogunk menni, hogy ezaltal a hosszu erdei utat leroviditsuk.

Vegul megsem ugy alakult minden mint a karikacsapas. En csak szombat reggel tudtam elindulni, ezert a haromnapos turaterv esett es a mely, friss hoban a terepjaro megfeneklett. Igy a hagyomanyos helyre kellett parkolni (Rachitel-i vizeses) es onnan indulni sitalpakon a hosszu menetre. Minden mas azonban tokeletsen alkult. Egyetlen meglepetesben volt meg reszunk,vasarnap reggel amikor a csucsra ertunk, hatalmas szel fogadott. Alig tudtunk nehany rovid pillanatot fent maradni, pedig igazan szerettuk volna csodalni a tajat ha mar ilyen messzire elkalandoztunk.

Az autot ki kellett asni

A Vlegyasza tombje

A Nemahavas platojahoz kozeledve

"Cukros tovisek"

"Cukros rud"

A csapat egy resze

Taborunk a Tolvajko alatt

Szelnek dolve a Bocsasza csucsan

Tas csak a foldre lapulva tudott a csucsra feljonni

Utban hazafele

2012.01.07 - Az Oreghavason

Resztvevok: Ramona, Julia, meg egy holgy (kinek neve szamomra ismeretlen, ezert elnezest kerek), Tas, Sanko, Pista es en.

Szombat reggel, szomoru, szurke idoben elindultunk az Oreghavasra, de nem a megszokott Kisbanyai utvonalon, hanem az Aranyos volgye felol. Pista csodaszep Pajerojaval mentunk Torda iranyaba, majd az Aranyos volgyen keresztul Valea Lupsii nevu faluig. A faluban balra kanyarodtunk egy volgyon felfele. Az Oreghavas hatalmas tombjenek egyik mellekgerincet mar a helysegbol kierve lehet kovetni. Ha jol tudom, akkor piros kereszt vezet a jelzett osvenyen. Mi a csodaauto segitsegevel meg egy jo 5 km-t mentunk felfele a volgyon, majd toronyirant kigyalogoltunk a meredek lejtokon. Az Oreghavas vegtelen platojat csak Pista, Sanko es Tas ertek el. En a lanyokkal a plato alatti erdoovezetig jutottam, ahol megebedeltunk es visszafordultunk a volgy fele. Sotetedes elott masfel oraval gyonyoruen kitisztult az addig felhos eg es igy vegig csodalhattuk a kornyezo tajat. Ot szarvast is lattunk amint az egyik hegyi tanya udvararol szenat loptak, majd minket eszreveve a kozeli erdo fai koze menekultek.

A Pista autojaval erkeztunk

Lent nagyon keves volt a ho, feljebb mar egyre tobb, de turasizni iagazan csak a plato kozeleben lett volna erdemes.

Ramona, Tas, Pista es Sanko

Teaszunet a hoban

Kukucs...

Tas gyalogol (Pista fotoja)

Tas a hoban (Pista fotoja)

A naplementeben

Naplemente az Oreghavason (Pista fotoja)