Kb. két évvel ezelőtt egy számomra új sportág iránt kezdtem érdeklődni. A terep és hegyi-futás gondolata és fogalma, nagyon messze állt tőlem még akkor is, ha 1995-ben megyei 4-ik helyezett lettem 5 próbában (60m sprint, 800 m kitartás, olynalabda dobás, helyből ugrás és távolugrás) az általános iskolák közötti bajnokságon. Túrázni és hegyet mászni évek óta jártam már, amikor 2005-ben annak érdekében, hogy fizikai kondiciónkat megőrizzük Sankó barátommal edzéseink alkalmával futni is kezdtünk (1-2 kört a Babeş parkban) Szintén abban az időben hallottam először magyarországi cimboráktól a terep és hegyi maratonról. Annyira távolinak, lehetetlennek és idegennek tűnt akkor ez a sportág, hogy egyáltalán nem is foglalkoztam a gondolatával. Tavaly, kicsit váratlanúl ért Alpárnak az ötlete, hogy menjünk el a Maraton Apuseni nevű versenyre (http://www.maratonapuseni.ro/). Többnapos gondolkodás után úgy döntöttem, hogy elmegyek, csupán kiváncsiságból. Az érdekelt, hogy betudom-e fejezni a versenyt és, hogy másnap milyen érzesek és gondolatok fognak járni a fejemben. A versenyt befejeztem és ha másnap nem is, de harmadnap úgy éreztem, hogy szeretnék ezzel a sporttal kicsit többet foglalkozni. Azóta eltelt egy év és két terepfutó félmaraton kivételével nem foglalkoztam többet a témával. Nem edztem és nem készültem. Szeptemberben mégis úgy döntöttem, hogy résztveszek a Királykő maratonon. Elkezdtem egy gyorstalpaló edzést és sikerűlt befejeznem a versenyt számomra kielégitő eredménnyel. Ezen a rendezvényen ennél sokkal több történt. Beült a kisbogár a fejembe...futni akarok!
Az első próbalkozás
A második és harmadik próbálkozás
Minden tiszteletem az idős sportolóké. A bácsi 60 év felett van
Ami a bogarat a fejembe ültette
További információkat (teljesimények, szervezés, iratkozás, részvétel, időpontok stb.) itt:
A fotók is ezekről az oldalakról származnak.
