miercuri, 21 martie 2012

Hegymaszo talalkozo - Fogaras 2012.marc.15-18


Az idei hegymaszo talalkozon nagyon kis letszamban voltunk jelen. Talan azert, mert nem jott Eross Zsolt es nem vonzotta mint mezes madzag a kivancsiskodokat, talan azert, mert felnottunk es egyre kevesebb a szabadidonk.
A Fogarasban a Negoiu hazban talalkoztunk, ahova a mely, megroggyant hoban nagyon nehezen jutottunk fel csutortok este/ejjel. A kovetkezo napokban egyre melegebb lett es a ho is egyre lagyult, igy minden mozgas nagy erofeszitesbe kerult a hegyen. Tetlenul megsem ultunk, szombaton mindannyian felmentunk a Serbota csucsara. Hunor es Nagy Pista tovabb mentek a Saratii gerincen at a Negoiu csucsra, majd vissza a hazhoz. A ho allapotat tekintve ez nagyon bator es szep teljesitmeny volt.

A csutortoki nagy menet utan keson ebredtunk. A ho hatalmas es nagyon lagy volt.

Keszul a satorhely


Nagy Pista, csapatunk verbeli fotosa



Penteken del korul elindultunk, hogy nyomokat torjunk a szombati Serbota turara.




Szombat kora reggel a Serbota geincen

Miklos, a "gerinctancos"

A Serbota csucsa alol szepen latszanak a Saratii gerinc, a Kis Negoiu, a Negoiu es ballra lent a Ciobanului gerinc


A resztvevok ballrol jobbra: Zsigmond Miklos, Nagy Lotti, Nagy Csaba, Szenasi Zoltan, Nagy Pista, Kassay Sandor, Lengyel Hunor, Kovacs Lorand

joi, 8 martie 2012

Situra a Radnai Havasokban - 2012.marc.4


Resztvevok: Cristi, Sanko, Tas es en
Utvonal: Blazna sitelep- Diana menedekhaz (La Dorel)- Cobasel csucs- Vf. Rosu csucs es vissza.












miercuri, 22 februarie 2012

Situra a pusztulo Cibles volgyeben - 2012.feb.19

Resztvevok: Cristi, Tas es en

Vasarnap, nagyon koran, elindultunk a Cibles hegysegbe. Uticelunk a Bran volt, mely a Cibles harompupu gerincen az egyik csucs. Mogorva reggel volt amikor odaerkeztunk. Enyhen szalingozott a ho es a fellegek alacsonyan szalltak. Az autot Suplai falu hataraban hagytuk. Jopar eve nem volt mar ekkora ho a hegyekben, a Cibles patak volgyeben meg turalecekkel is nehezen haladtunk.
A patakvolgyben es a hegyoldalakon intenziv az emberi (antropikus) tevekenyseg. Evek ota brutalisan irtjak itt az erdoket es ujabban, amint a mely ho alatt felfedezni veltuk, egy kismeretu vizieromuvet is elkezdtek epiteni. Az egesz kis patak vizet csovezetekekbe terelik, kockaztatva ezaltal a volgyben jelenlevo elolenyek vizforrasat. Regota keruljuk ezt a videket nyaron, annyira elszomorito a pusztito emberi tevekenysegek latvanya. A hegyoldalakat fakitermelo utak barazdaljak keresztbe-kasul az erdoket taroljak es a volgyet annyira felturtak hogy egy banyara hasonlit.Telen, amikor hotakaro borit mindent es az embereket kiszoritja a hideg es a fagy a volgybol, a termeszet visszanyeri kicsit nyugalmat.
Turank soran rengetek allatnyomot lattunk, mindenfelet, nagyragadozokon kivul. A volgyon felfele haladva, tobbszor is megleptunk ozeket, amint a patakhoz lementek vizet inni. A megriadt allatok ketsegbeesetten probaltak menekulni, fel a hegyoldalba, de a nagy hoban ez nem sikerult. Egy ido utan tehetetlenul ultek es neztek minket, mi pedig oket. Miutan tovabb alltunk visszaereszkedtek a volgybe, ahol jobban tudtak haladni.Del korul kiderult az eg es gyonyoru idoben ertunk fel a csucsra. Az utolso 100 m szint annyira firnes volt, hogy leceinket lecsatolva gyalog mentunk fel. A lesiklas meses volt. Az minden turanak a legizgalmasabb, de ugyanakkor a legrovideb resze.


Cibles vazlat


Szegeny ozek riadtan menekultek volna, de a nagy hoban nem jutottak messzire


Del korul kiderult az eg


Kozel a Bran csucs


A sileceket a csucs alatt hagyjuk es gyalogosan fojtajuk utunkat


Csucsfoto


Tas. Hatterben a Cibles csucs


Elindulunk lefele


Dergetes


miercuri, 15 februarie 2012

Situra a Csukasban - 2012.feb.11

Resztvevok: Zsuzsa, Peter, Hunor, Jeno es en
A fotokat Zsuzsa keszitette

Miutan pentek delutan Peterrel es Hunorral jol bemelegitettunk Brassopojanan, szombat reggel elindultunk a Csukasba siturazni. Tervunk az volt, hogy egy szep korturat tegyunk a Voroshavas menedekhaztol a Csukas menedekhazig, majd vissza, a fogerincre kimaszva a Voroshavason keresztul az autohoz. Reggel nem tul koran, de keson sem, megerkeztunk a Voroshavas menedekhazhoz autoval, a szepen eltakaritott erdei uton. Gyorsan osszekaptuk a felszerelest, mert a hideg mozgasra kesztetett. Ot-hat perce gyalogolhattunk, amikor kiderult, hogy egyikunknel sem volt terkep. Igy Jeno baratunk emlekezete es a hallottak alapjan indultunk tovabb a Csukas menedekhaz fele. Tudtuk, hogy valahol ballra kell elfordulni. Meg is tettuk, de miutan egy kopar oldalt traverzaltunk egy mellekgerinc suru, bozotos erdo boritotta csucsara ertunk ki. Ekkor lattuk, hogy nagyon nemjo helyen jarunk. Bolyongasunk a suruben sok idobe telt, igy mire vegul a lejoveteli utra bukkantunk mar tul keso volt ahhoz, hogy eredeti tervunket vegrehajtsuk. Megelegedtunk azzal, hogy a Voroshavas tetejet elertuk, majd csusztunk egy jot az oldalaban.

A terkepen kekkel rajzolva a tervezett, rozsaszinnel pedig a bejart utvonal latszik.

Az utvonalak


Reggel gyorsan osszekapjuk a felszerelest


"Libasorban"


Hm...nemjo helyen jarunk


Nehez az erdoben haladni


Kibukkan a fogerinc


Innen mar az is latszik, hogy hova kellett volna menjunk: lent, a feher oldalban a Csukas menedekhaz


Hunor


Jeno


A kerges hoban nehezen ment a sizes


Fagyos mosoly a tura vegere








marți, 31 ianuarie 2012

Sitalpakkal a Bocsaszan - 2012.jan.28-29

A tura resztvevoi: Leszai Pista, Kassay Sanko, Manea Cristi, Tas es en

Sanko baratomnak nagyon regi vagya volt, hogy telen elmenjunk sitalpakon a Bocsaszara. Nyaron es osszel mar jartunk ott, de telen meg nem sikerult annak ellenere, hogy mar ketszer probalkoztunk. Iden is a terveink kozott volt ez a tura es hogy sikerrel jarjunk ezuttal kivartuk a tokeletes idojaraselorejelzest, sot eldontottuk, hogy harom napra megyunk, hogy boven legyen idonk a hosszu utat megtenni. A Bocsasza csucsa legiranyban nincsen messze a Vlegyaszatol, de a ket csucsot mely, erdos volgyek valasztjak el egymastol. Igy egy szinte 300 fokos kerulot kell tenni a Nemahavason, a Mikohavason es a Tolvajkovon keresztul. Nagyon biztosak akartunk lenni sikerunkben, ezert a terkepen kiszemeltunk egy roviditest es eldontottuk, hogy Pista terepjarojaval fogunk menni, hogy ezaltal a hosszu erdei utat leroviditsuk.
Vegul megsem ugy alakult minden mint a karikacsapas. En csak szombat reggel tudtam elindulni, ezert a haromnapos turaterv esett es a mely, friss hoban a terepjaro megfeneklett. Igy a hagyomanyos helyre kellett parkolni (Rachitel-i vizeses) es onnan indulni sitalpakon a hosszu menetre. Minden mas azonban tokeletsen alkult. Egyetlen meglepetesben volt meg reszunk,vasarnap reggel amikor a csucsra ertunk, hatalmas szel fogadott. Alig tudtunk nehany rovid pillanatot fent maradni, pedig igazan szerettuk volna csodalni a tajat ha mar ilyen messzire elkalandoztunk.



Az autot ki kellett asni


A Vlegyasza tombje



A Nemahavas platojahoz kozeledve

"Cukros tovisek"

"Cukros rud"

A csapat egy resze

Taborunk a Tolvajko alatt


Szelnek dolve a Bocsasza csucsan

Tas csak a foldre lapulva tudott a csucsra feljonni

Utban hazafele